Todd Robinson, Ausztrália

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy bemutathatok egy olyan gitárost, aki megmutatja, hogy mit is jelent ma hogy lehet színvonalasan gitározni. Igényes, és tartalmas gitárjáték az övé. Ahogy meghallottam, rögtön nagyon közel jött hozzám a játéka! Todd, üdvözöllek a Gitarvilag.hu oldalon! Köszönöm, hogy időt szakítasz ránk. Kérlek, beszélj magadról, és hogy egyáltalán hogyan találkoztál a gitárral?

Részemről a megtiszteltetés, hogy felkértél erre az interjúra. Köszönöm mindegyikőtöknek, különösen neked, Udy, hogy bemutatkozhatom és beszélhetek a zenémről. 11 éves koromban kezdtem foglalkozni a hangszerrel. Klasszikus gitározással kezdtem, de hamar rájöttem, hogy nem ez az én jövőképem. Két éve kezdtem tanulni különböző rock, jazz, és blues gitárosoktól. Fontosnak tartom összegyűjteni a tudást, a tapasztalatot, a különböző gitártechnikákat, mielőtt magam kezdem keresni az utamat. Ezért is tanultam a  Bachelor of Music at Southern Cross University-n, főleg gitározást, és zeneszerzést. http://toddrobinsonguitar.com/fr_index.cfm?mpf=frame

Hogyan találtad meg a saját stílusod?

A stílusom igazán egy dallamos keveréke a blues, a rock, és a country stílusoknak. Persze kiegészítve „shred" elemekkel. Kétségkívül, mint bármely gitárost azért bekategorizálnak, és örvendetes módon, én az instrumentális rock gitár kategóriába kerültem. Ez a kategória olyan lehetőségeket, olyan valódi kísérletezési lehetőségeket ad a gitárosoknak, hogy kívül maradhatnak stílusokon, szabályokon, ahogy nem egy zenekarban, például, amikor komponálnak. Nekem egy igazi szenvedélyem foglalkozni rock gitározással, ugyan úgy, ahogy figyelemmel kísérem a gitár hőseinek munkásságát. Itt mondanám Joe Satriani, vagy Steve Vai-t, akik nem csak briliáns technikával bírnak, de mint zeneszerzők is kiválók. Hasonló hatással bír Neal Schon. Ha rákeresel az „underated" kifejezésre, esküszöm, az ő nevét fogod kapni. Neal, ahogy Santana, adott egy egyedi hangot a gitárjának. Ez az, ami feltűnt nekem, például a Journey vagy egyéb más szóló albumain. Végül, de nem utolsó sorban, lenne még háromgitáros, akik hatással voltak a játékomra. Ők Brett Garsed, Greg Howe és Ritchie Kotzen. I nagyon ajánlanám, hogy hallgassátok meg a Big Sky, Brett Garsed-től http://www.brettgarsed.com/. Véleményem szerint ő az egyik legjobb ausztrál gitáros, és nem mellesleg az egy egyik legrendesebb ember, akivel találkoztam. Amit nagyon tudok ajánlani, Greg Howe és Ritchie Kotzen közös produkciója, a "Tilt". Minden gitárosnak legalább egyszer meg kell hallgatni ezt a lemezt. Egyszerűen szétszakítják a gitárjaikat, amire ez a fajta fúziós zene lehetőséget is ad. Visszatérve, szeretném vegyíteni a zenémben, az előzőekben említett gitárosok stílusait. Nyilván keverve a saját hangommal, érzéseimmel, miáltal valami érdekeset, frisset tudok létrehozni. Pontosabban, nem akarok igazán új területeket bejárni a gitárommal, mivel lehet, hogy már ezt meg is tették előttem mások. Ez az út, amely során a zenészek megpróbálják utánozni, módosítani a nagy elődök példáját, de ez akaratlanul is saját stílusokhoz vezet. Nagyon bízom benne, hogy egy napon megtalálom a saját identitásomat.

Új hozzászólás

Név: Email:  ne értesítsértesíts Tárgy:   Mivel nem vagy bejelentkezve be kell írnod a fenti biztonsági kódot.

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."