Katona Tamás

Tamás, megosztanád velünk, hogyan lehet ennyire közel kerülni a blues-hoz?

Amikor 7 évesen édesapámat láttam a színpadon játszani, egyszerűen magával ragadott az erő, ami játékából jött. Persze kisgyerekként még nem fogtam fel igazán, mit is jelent a blues, a történetet, és a kialakulását sem ismertem. Ahogy idősebb lettem, folyamatosan értettem meg a lényeget, közben pedig szorgalmasan hallgattam az öregeket, és persze gyakoroltam. Teljesen spontán alakult ki bennem a blues iránti szeretet, édesapám sosem erőszakolta rám, de nem is volt rá szükség sosem. A mai napig tanulok, tapasztalok, és ez a folyamat sosem fog megállni. Azt mondják sokan, hogy a blueshoz fel kell nőni, meg kell érni. Ez bizony teljesen így van. Ez egy életérzés, amit az ember az élete során kapott boldog pillanatokból, pofonokból, hibákból tapasztal meg, és ezt adja ki magából a hangszer segítségével. Sok fiatal, tehetséges, virtuóz zenész van - itt főleg a tinédzser korosztályra gondolok - akik nagyon ügyesen művelik a hangszerüket, de sokszor elég üres, érzelem mentes, ahogy játszanak.  Nekem a legfontosabb, hogy szívem-lelkem beleadjam minden egyes hangba. Ettől lesz blues, a blues. A hitelesség és a tisztelet számomra nagyon fontos.

A blues vagy a gitár jött előbb?

Együtt jöttek. A blues volt az első zene, amit életemben hallottam. Négyéves lehettem, amikor apa egy koncertvideót nézett otthon, ekkor akadt meg a szemem és a fülem egy kalapos texasi gitároson, aki elképesztő erővel és hihetetlen lazasággal játszott. Stevie Ray Vaughan ekkor megpecsételte a sorsomat. Ez még jóval azelőtt volt, hogy apát élőben láttam a színpadon. Az volt a mindent eldöntő pillanat, gitáros akarok lenni.

Beszélnél róla, hogyan kerültél Texas-ba? Egyáltalán mit csinál egy magyar blues gitáros odakünn?

Már gyerekkoromban legnagyobb álmom volt, hogy egyszer Texasba jöjjek, és itt zenélhessek. Akkor persze még nem tudtam pontosan, hogy mikor fog ez az álom valóra válni. Szerencsémre elég hamar eljött az idő. Egy nagyon kedves barátom, Bessenyei Laci segítségével kerültem Texasba először 2006-ban, egy három hetes Stevie Ray Vaughan és Texas felfedező útra. Ekkor olyan tapasztalatokat szereztem, ami egyre jobban megerősítette bennem a tudatot, hogy nekem itt a helyem. Ezután hazatértem, kiadtam az első lemezemet. Megvolt a lemezbemutató koncert az A38-on, 2008-ban pedig a nyári koncert turné után úgy döntöttem, visszajövök és ezúttal hosszabb időre. Sejtelmem sem volt, mi vár rám itt. Semmi sem volt biztos, csak belevágtam valamibe és nagyon nem bántam meg. Egy szem gyerekként persze igen nehéz volt a családomat hátrahagyni, de szüleim jól tudták, hogy egy nap el kell mennem. Egy magyar származású barátommal, Katona Zolinál kaptam szállást, mindemellett rengeteget segített nekem és a mai napig is segít. Alig két hónappal érkezésem után megalapítottam egy rövid életű triót, két színes bőrű zenésszel, de 2008. januárban jött egy lehetőség, hogy egy helyi SRV Tribute zenekar gitárosa lehetek. Megvalósult egy nagy álmom. Dallasban, Stevie zenéjét játszani egy magyarnak azt hiszem óriási dolog és megtiszteltetés. Egy évig és 3 hónapig játszottam velük, sok hasznos tapasztalattal gazdagodtam, de közben rájöttem, hogy a saját utamra kell lépnem. Nem bújhattam el egy SRV kalap alatt a végtelenségig. Távozásom után megalapítottam második saját bandámat, Tommy Katona & Full Blast néven. Ez egy trióként indult, de kiegészültünk még egy taggal, mivel itt van velem Petendi Tomi barátom, akiről már készült egy nagyon jó interjú az oldalon. Vele egészen másképp működik minden, hihetetlen összhang van közöttünk, sosem tudtam senki mással így játszani. Saját számaim mellett SRV, Hendrix, ZZ Top, Albert King, BB King és sok más nagyszerű blues-rock örökzöldeket játszunk. Persze új, saját szerzemények is születtek és születnek majd a közeljövőben. Emellett Tomival ketten csináljuk a Double Magic Tom duót is, amit hat éve alapítottunk. Itt tartózkodásom alatt sok minden történt és bátran mondhatom, hogy csak a jó irányban. Egyik legnagyobb élményem, hogy találkozhattam és együtt játszhattam Stevie egykori basszusgitárosával, Tommy Shannon-nel. Hihetetlen kedves, szerény embert ismerhettem meg és nagyon jó véleménnyel volt rólam. Tartjuk a kapcsolatot, úgy hogy még biztosan találkozunk valamikor. Tavaly Februárban megismertem egy csodálatos lányt, életem párját, akivel Szeptember 1-én összeházasodtunk. Neki nagyon sokat köszönhetek, főleg azt is, hogy még mindig itt lehetek és a zöldkártyát is megkaptam, ami egyenes út az állampolgársághoz. Nagyon szerencsés vagyok, hogy megtaláltuk egymást. Hittem abban, hogy egyszer körülnézhetek Texasban, de hogy itt találom meg a páromat és itt fogok élni egy nap, meg sem fordult a fejemben. Olyan, mint egy álom.

Új hozzászólás

Név: Email:  ne értesítsértesíts Tárgy:   Mivel nem vagy bejelentkezve be kell írnod a fenti biztonsági kódot.

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."