Piramis: Ha volna két életem

Pár gondolatot már írtam, a szép, lassú, magyar rock zenékről. Hát most a P.Mobil, és az LGT után jöjjön egy igazi magyar klasszikus, a Piramis. Gyermekkorom meghatározó zenei élménye volt a „Nagy buli". Ahogy a koncert zárásaként Závodi Janó belekezd a „Becsület"-be, talán a magyar rock egyik legnagyobb riff-jei közé tartozik. Ja, igen, ide tartozik még egy fogalom, ahogy Révész énekli a „Becsület ennél még is többet ér" sorokat. Gallai Péter sajátos éneke, és kiváló billentyűs játéka mellé, hozták az alapot Som Lajos basszusgitáron, és Köves Pinyó, a doboknál. Somról sok mindent lehetett hallani, sok mindent mondanak róla, ami engem nem is igazán érdekel. Ami azonban nagyon fontos, hogy a fekete, fehér Rickenbaker, keveseknek szólt olyan dögösen a kezében, mint neki. Hála Istennek, Závodi, Köves a mai napig is aktívak, és jobbnál, jobb formációkban, lemezeken vannak jelen.  Azonban ezt most vegyétek valamifajta bevezetésként. Amiről igazán szólna a cikk, hogy a magyar nyelv, a világon, a legjobban tudja kifejezni a gondolatot, érzéseket. Nyelvünknél árnyaltabban, szebben sehol sem hallasz dalszövegeket. A „Ha volna két életem" az egyik igazán, eklatáns példája ennek, és természetesen, számtalan dalszövegünket felsorolhatnám. Igen az angol csámcsogása is remek, de a magyarhoz képest igencsak szegényes. Én az javaslom, hallgassátok ezt a dalt és becsüljétek meg a magyar nyelvet, higgyétek, el megérdemli! Nos, akkor PIRAMIS!

Tisztelettel

Udy

Új hozzászólás

Név: Email:  ne értesítsértesíts Tárgy:   Mivel nem vagy bejelentkezve be kell írnod a fenti biztonsági kódot.

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."